Az ezennel hivatalosan is lezárult, tegnap fájó szívvel búcsút vettünk tőle néhányán ki-ki a söre, én meg a kis melange-om és gyömbéreim társaságában, de azért együtt.
Eddig biztosan 27 kreditet sikerült összekaparni, a tegnapi mikroökonómia eredményeire még várni kell, az három kredit. Kreditindex meg ugye értelemszerűen annak függvényében. A vizsga tegnap mondjuk vicces volt, olyan szigorú volt a tanárnő (ráadásul nem is az, aki tanított minket), mintha legalább államvizsgán lettünk volna, vagy én nem tudom, még vizsgabiztost meg felügyelőt is hozott, hát mondom remek. Amikor adtam le a lapot, elkérte a belépőmet, amin meg nem látszik a név, mert sikeresen ráragasztották a fényképet, meg ráütötték a pöcsétet. Jól bele is kötött a néni, mire mutattam neki a diákot, arra megkérdezte, hogy mióta vagyok szemüveges (miközben jól végigmért, hogy nem-e más nevében adom-e be a dolgozatot). Mondom nemrégóta. Remek.
Ami viszont vicces, hogy megszűnik a leckekönyv, mint olyan. Eddig sem láttam konkrétan (az Indexkezelő Iroda kezelte), de így mégjobb, bár gondolom hogy megvan a hátránya is, például ha probléma van a jegyek közül. (Hivatalosan úgy van, hogy aki akarja, megtarthatja, de rohangálni kell vele a félév végén hitelesítéshez, ellenben az ETR-ből kinyomtatott félévi eredmény helyettesíti.) Szóval.
A beiratkozás február 11-én lesz, órarendet is akkor kapunk, szóval addig háváj bugi, bermuda bugyi.
