A napokban – egészen pontosan csütörtökön – betöltötte a második életévét; lassan már indulhat óvodába.
Szerdán, a születésnapja előtt elkezdett folyni az orra. Macskanáthára gondoltam rögtön, ezért ma meglátogattuk az állatorvost. Időközben az orra sebes-száraz-furcsa állagú lett, és folyamatosan folyik.
Autoimmun betegsége van. A nevét nem jegyeztem meg, mert annál a mondatnál elakadtam, hogy háromhetes gyógykezelés után meglátjuk javul-e az állapota
.
Mindig rettenetesen féltettem, de most, hogy komolyabban bele kell gondolnom, milyenek lennének a mindennapjaim nélküle, egyszerűen… nem is tudom, talán a megszakad a szívem a helyes kifejezés. De tényleg nem tudom leírni, mit érzek most.
Belepusztulnék, ha valami történne ezzel a kék szemű kis ördöggel.
Remélem javul majd az állapota.
Nekem is ilyenem van, csak emberbetegségben, bőven együtt lehet vele élni, remélem a négylábúaknál sincs ez másképp…
Nem lesz semmi gáz.