mefiblog - főoldal

Ma – azaz december első napján – van az AIDS-ellenes világnap és a magyar rádiózás napja is.

Kellett nekem emlegetni a telet, reggel olyan hideg volt, hogy bizonyos testrészeim lefagyni szándékoztak. Azt hiszem, a héten előveszem a nagykabátkámat is.

Archie-nál (aki egyébként újra blogot ír) találtam ezt a kis történetet, és bizony érdemes elolvasni.

Magamból kiindulva tudom, hogy mióta többen olvasnak az iskolából (tanárok és diákok egyaránt), azóta kerülöm a köcsögtanár és hasonló bejegyzéseket. Bár nincsen problémám egyetlen tanárral sem, azaz, eggyel igen, de ő nem tanít, és szép szavakkal nem lehet jellemezni, de ez egy másik történet, lényeg a lényeg: kell a francnak a botrány, pláne az utolsó évben. Vannak még így is jócskán olyan bejegyzéseim, amiket hümmögve olvasgatok vissza.

Én is. Ez a bejegyzés is mi másról szólhatna, mint az étkezésről. Mostanában ahogy elnézem nem nagy divat (inkább csak az idősebbek körében, vagy legalábbis errefelé így néz ki a dolog) pecsenyézőbe járni, pedig a pecsenyéző kifejezetten jó dolog. Kezdjük ott, hogy hihetetlen hangulata van, ha az ember állva eszi a hurkát, kolbászt, oldalast, csirkét stb. mustárral vagy savanyúsággal, egy hideg délutánon.

És mókás, hogy míg a mekiben az ember egy ezresért nem lakik jól (szó se róla, jó dolog a meki, nagy ritkán én is benyomok egy zsírbombát), addig egy piacon nagyjából négy-ötszáz forintért simán. És nem kell itt jönni, hogy Jézusom, hát egészségtelen, mert ennyi erővel minden az.

Teaházban meg – röstellem, de – csak egyetlen egyszer voltam. Azt hiszem, azóta nem vagyok különösebben oda a filteres teákért, bár ez lényegtelen. Sajnálom, hogy itt 'tarjánban nincsen egy hangulatos kis teaház, ahová be lehetne ülni, de hát sok minden más sincsen, azt kell szeretni, ami van.

[22:02:41] (mefi) muti máá
[22:02:49] (Zsukov) nem mert gportálos :D
[22:03:42] (mefi) jajmá
[22:03:46] (mefi) most kerítsem elő én? :P
[22:04:02] (mefi) *link cenzúrázva*
[22:04:09] (Zsukov) ha előkeríted megtapsollak :D
[22:04:16] (mefi) tessék :D
[22:04:20] (mefi) egész gyors voltam, nem? :D
[22:04:35] (Zsukov) pusztulj, ezthogy? :D
[22:04:40] (Zsukov) jaj
[22:04:47] (Zsukov) google
[22:04:48] (Zsukov) :D
[22:05:16] (mefi) ;]
[22:05:20] (mefi) keywords, my man!

Vannak dolgok, na!

Ugye a Mefinek van egy olyan beszűkült zene ízlése, ami a rockzenékre, vagy az ahhoz hasonlókra, esetleg a nyolcvanas évek zenéire korlátozódik. De itt van ez a Kelly Clarkson nevezetű hölgy, és az ő Because of you című száma, ami megfogott, pedig a rockzenéhez nem sok köze van. Mégis, valami megfog benne. A mondanivalója, a zenéje, a klipje, az énekese, egyszóval mindene. Egyszerre szomorú és megnyugtató, nyugodt és vad. Szánjatok rá egy percet, szerintem megéri!

Hűha, de régen is keltem délelőtt. Sebaj. Osztálytársamra meg rohadt pipa vagyok (szarok rá, ha beperel ;]), mert kölcsönadtam neki szerdán az egyik könyvemet, mondván csütörtökre hozza. Csütörtökre nem hozta mert nem volt ideje átolvasni, elkérte hát péntekig. Oké, csak pénteken meg elfelejtett iskolába jönni, pedig a lelkére kötöttem, hogy hozza, mert hétfőn hatalmasnagy témazáró lesz, én meg nem szeretnék szopogatni, mint a rozsomák.

Még szerencse, hogy a füzetemben van vagy három- négyoldalnyi anyag, csak azért na.

Morcos hangulatú bejegyzéseket folytatva, szeretném halkan megjegyezni, hogy igazából senkinek nem kötelező itt hozzászólni, de ha már teszi, akkor azt a körülményeknek és a szabályoknak megfelelően, kulturáltan tegye. Nem fogok szenvedni, a következő értelmetlen és idióta hozzászólásnál az egész kommentálást megszüntetem.

Akinek nem inge, nem veszi magára.

Teljesen értelmetlen, ám annál haszontalanabb óragenerátor, mely két címke megadása után a flickr képeiből válogat. Ez van.

Ma meg nem blogoltam valami sokat, mert tanultam és a kertet takarítottam. A kutyák mikuláscsomagjait összeszedni rendkívül undorító meló, sőt még unalmas is. Az meg érdekes, hogy – tudtommal – nem szabadna füstölni (tehát mindenféle dolgokat pl. műanyag meggyújtani, aztán hadd füstölögjön, a szomszéd meg majd szagolhatja), a mi kedves szomszédunk mégis megtette. Miután finoman átszóltunk a kerítésen, hogy ezt azért nem kéne, még mi voltunk a gonosz getcik. Van egy videofelvétel is, lehet bedigizem, aztán földobom ide, elég nevetséges szövegek vannak rajta. Tényleg, megcsinálom már a zokszigén utódját, errefelé úgyis mászkál egy-két érdekes entitás. (Nem, nem én.) Na de ez nem is olyan izgalmas.

A holnapi történelem és irodalom témazáró már annál inkább.

Ezekkel a karácsonyi nótás cédékkel is biztosan jó pénzeket lehet kaszálni, kivált hogy ebben az országban bárki adhat ki CD-t, kazettát meg bakelitet is akár. De azért vannak kifejezetten idegesítő dolgok, például a Máté Péter számok földolgozása is ilyen. De szinte biztos vagyok benne, hogy január másodikán megjelenik egy új Jimmy-album is, amit valahol a padláson találtak meg, és még senki nem hallotta még (haha).

Őszintén, az ilyen normális?

Jobban belegondolva nem is baj, hogy nincsen nekem kontaktlencsém. Amilyen fáradt a szemem reggelente, csak szenvednék a fölhelyezéssel (heh, ez kicsit félreérthető). Több kontaktlencsés ismerősöm mondta, hogy kicsit kellemetlen, mikor fáradt és száraz szemmel ismerkedik a lencse.

Jön az ünnep, ilyenkor népszerűek a vásárok. Vásár van a főtéren, akció van az üzletekben, így a nagy bevásárlóközpontokban is. Ilyen például az is, amelyik Salgótarjánban leledzik (nevet nem mondok, mindenki döntse el maga ;]). Van is ám nagy akció, 50%-os meg 75%-os gazdaságos termékek, hát gondoltam lencsevégre kapok egy párat, és megmutatom a mélyen tisztelt olvasóközönségnek. A képek minőségéért elnézést, de telefonnal készültek.

Még nincs vége, olvasd tovább »

Ha mondjuk ne adj' Isten valaki SQL-kódot akarna kipróbálni lokálhoszton, akkor a LIMIT után ne üssön eggyel több nullát, mert lehet, hogy nem szívleli meg a vas.

Stahl Judit mefi programozási jótanácsait olvashatták.

Ma egyébként a magyartanárnőnk órán hozott be ilyen csokieurókat, és mindenkinek adott egyet, mondván a Télapó hozta, meg ilyenek. Ez egy apróság, lehet sokan még ki is röhögnék érte, de szerintem ez egy kedves gesztus, pláne, hogy nem is az osztályfőnökünk és pláne, hogy néhány gyerekkel kifejezetten nincsen jó viszonyban.

Aki pedig azt mondja, hogy a Live Messenger jó, az hazudik. Lassú, kényelmetlen, még mindig nem tudták megoldani a füles üzenetküldést, és hihetetlenül instabil (kétszer fagyott le, és mindig, mikor üzenetet küldtem, kijelentkezett). Egy taliga apácafingot nem ér, maradok inkább a mIRC-Bitlbee kombónál, még akkor is, ha nem tudok fájlt fogadni, de arra meg ott az e-mail, puszi.

Szerintem vannak buszsofőrök, akik direkt élvezik, hogy játsszák a siketet. Még szerencse, hogy kellően szigorú és hangos beszédet tudok produkálni, ha nagyon akarok. De nem értem, hogy miért kell bizonyos járatokon hangosan szólnom, hogy legyen szíves a hátsó ajtót is, mikor a leszállásjelző kódnéven fejlesztett modul pont erre lett kitalálva.

Leszállási szándékát kérjük idejében jelezze! Aha.

Holnap megyek a versmondó versenyre, amihez egyébként semmi kedvem, de olyan jó lesz, hogy képviselem az iskolát, így nem hagyhatom ki. Sebaj.

Mai szerény vacsorám pedig ez lesz: szalonna, marhapárizsi, sajt, paprika, paradicsom és lilahagyma. Jól fogok aludni, hehe.

Vigyázzatok gyerekek, mert Shamalt a jogi képviselőm, és nagyon, de nagyon gonoszak tudunk lenni. Legjobb esetben is egy- másfélmilla kártérítés, szóval találkozunk a bíróságon.

Járt ám errefelé is a Télapó, de már tegnap, mivel sietett, így csak gyorsan bedobta a csomagot, ne kelljen már éjszaka visszajönnie, mikor alszom. Hozott óriási (három doboz egy csomagban) Toffifee-t, mert azt szeretem, és egyébként nem veszek, mert sajnálom rá a pénzt, egy mikulás-csomagot és egy doboz Ferrero Rocher-t, amit még életemben nem mertem megkóstolni – mindig is Raffaello volt a kedvenc, de erre meg szintén sajnálom a pénzt; pofátlanság, három-négyszáz forint három kis golyó, amit bekapok fél perc alatt.

Lesz majd kép is, de lemerült az akku, most éppen a töltőn élősködik. Bódog decemberhatodikát.

A képen a Konopiště nevezetű kastély látható. Jelenleg cseh kezekben van, ám a kastély eredetileg a Hohenberg család tulajdonát képezte, és most Sofia Hohenberg, aki egyébként Ferenc Ferdinánd dédunokája, a berendezési tárgyakat kivéve követeli a teljes birtokot (beleértve a hozzátartozó erdőt is).

Kíváncsi vagyok mi lesz a dolog folytatása…

Julcsa az asztalon, még mindig. Ritka aranyos macskám van. Persze az ember mindig a sajátját szereti, de erre ki tudná – aki szereti a macskákat – azt mondani, hogy nem aranyos?

Ezeket hozta a vörös bácsi.

Az alfa és a béta verzió között tudnivaló különbség, hogy az alfánál a programozó a örül, mint a hülye, hogy vége az éjszakákon át tartó szopásnak, a béta elkészültekor pedig megállapítja, hogy az alfa verzióig igazából nem is szopott, csak kóstolgatta a Nagy Digitális Faszt.

Elemek, szűrő, meg még sorolhatnám, hogy mennyi minden kiegészítő, de hát csak ennyi az, amivel holnap fotózni megyek. Kitalálhatnák egyébként a negatív ISO-t, vagy megajándékozhatna valaki egy 55mm-es, négy- és nyolcszoros szürkeszűrővel, mert akkor lehetne nappal is használni nagy záridőt, az meg ugye jó. Nem baj, majd fotózok beégett-agyonkontrasztozott vonatot, meg ilyen kommunizmus maradványait (errefelé akad egy pár, hehe).

Benne vagyok az újságban, meg ilyen laza dolgok. Persze, nem komolyan, csak úgy a háttérben. Épp fotózás után bambultam, hogy milyen csutka kis géppel jött a fotós (Nikon D70s, valami hiperspéci vakuval és objektívvel), hát nem lekapott?! El is fordultam izibe, de a végén csak bekerültem. Nem baj. Olvassátok inkább, amit Beck kolléga írt, tudom, nem szabadna rajta röhögni, de hát ez van. Azért – utálom a továbbküldözgetős leveleket, de – ez se semmi.

Sok sajttal, persze. :D

Ma is meleg volt az egész országban.

Na, ezt azért így, ebben a formában nem jelenteném ki. Itt kifejezetten csípős volt az idő, reggel és délután egyaránt. Viszont ma pálmafák alatt ebédeltünk.

A mikuláscsomagomban volt ilyen Fruity Smarties, ami belül valamilyen gyümölcs (eper, barack, citrom, áfonya, narancs, alma vagy ribizli) kívül meg akármilyen ízű. Eddig bátorkodtam fölismerni vaníliát, rágógumit, zellert, valami ritka keserű cuccot (Harry Potter megvan még? Na, mi a keserű?) meg paradicsomot is. Érdekes, na.

Király kis képsorok a fényképészekről, úgy általában, Zsukov barátunk ajánlásával.

Minden fotós döntse el maga, hogy igaz-e vagy sem. ;]

Elszomorító, hogy nem egy, nem két éttermet hurcoltak meg mostanában, az általuk fölszolgált ételek minősége miatt – eközben lehet, hogy az étterem semmiről nem tehetett, csak megvett egy lazán átcímkézett élelmiszert, és abban a biztos tudatban szervírozta, hogy konyháján friss termékekkel dolgozik. Persze nem kell ám az éttermeseket sem félteni, a Mátyás Pince például (mely ugye az ország legszínvonalasabb vendéglátóipari-egységei közé tartozik, mondhatnám hungarikum, bár az kicsit más, tudom én is) olyan konyhával rendelkezett-rendelkezik, melyet ha a turisták, leendő vendégek látnának, nem feltétlenül sietnének, hogy a híres étteremben költsék el ebédjüket vagy vacsorájukat.

Persze, volt már máskor is élelmiszer-botrány (gondolok itt példul a 2004-es paprikabotrányra), de azért van egy szint, amit nem kéne túllépni. Felfújni sem, persze.

Van egy ország. Ahol ha megerőszakolsz és fölgyújtasz egy tizenéves lányt, vagy tizenévesen megversz és megerőszakolsz egy negyvenéves nőt, bezárod, majd pórázon hurcolod és megkorbácsolod, csak tizenöt évet kapsz. Ahol ha nem teszel kárt egyetlen emberben, csak ki akarsz törni nyomorodból, életed végéig bezárnak. Ahol megteheted, hogy bilincsben sétálsz ki a börtönből, mókásan elköszönve a fegyőröktől. Ahol ha nem dolgozol és nem kapsz ingyenlakást ingyenkaját, ingyenezt, ingyenazt, mehetsz Európába reklamálni, leégetni magad, és az országot, melyet elvileg hazádnak nevezel. Ahol hiába küzdesz, tanulsz, dolgozol és teszel valamit, hogy kicsivel jobb legyen, valahogy mégis sokkal rosszabb lesz. És ez minden év végén így megy.

Vajon melyik országra gondoltam?…

Egy dolgot nem értek. Mármint, könyvtárakat lehetne megtölteni dolgokkal, amikhez és amiket nem értek, de most például egy bosszant. Azt szokják mondani, hogy a méret a lényeg (tetszik érteni, mire gondolok). Namármost, ha a méret a lényeg, és az Egyesült Államok szexszimbóluma az a színész, akinek a méret nem az erőssége, és ezt sokszor meg is jegyezték neki, akkor arra tudok következtetni, hogy az amerikaiaknak nem a méret a lényeg.

Vagy nem jó logika lenne ez?

Írtam már róla, így az előzményeket és a történteket nem szeretném mégegyszer leírni. Kicsit más nézőpontból írnék most, méghozzá egy fiatalember sorsáról. 1956. december 8-a szomorú nap Salgótarján történelmében. Volt egy salgótarjáni fiatal, Ravasz Istvánnak hívták. 1956-ban még nem töltötte be tizenkilencedik életévét. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban tanult (édesapja itt volt igazgató), sikeres érettségi-vizsgája után az ELTÉ-n tanult tovább. Mikor kitört a forradalom, édesanyja kérte, hogy utazzon haza, Salgótarjánba, nehogy baja essék Pesten. Így is történt; december nyolcadikán szenet lapátolt szülei háza előtt (akkoriban nem igazán volt fűtés, még kevésbé errefelé, így a szenet lepakolták a házak elé, ahol kis ablakokon a pincékbe lapátolták), mikor egy eltévedt golyó eltalálta, s azonnal véget vetett életének. Irodalomkönyvekben és -órákon nem nagyon hallani róla, pedig verseket is írt, nem is akármilyeneket. Akinek dr. Ravasz István neve mond valamit, nem jár távol az igazságtól – a hadtörténész Ravasz István unokaöccse.

A salgótarjáni sortűznek ma van az ötvenedik évfordulója.

A Microsoft ettől függetlenül bekaphatja, hidegen hagy mindenük, de a Gears of War büntet, akárki, akármit mond.

Igazából én csak azt nem értem, hogy miért kell közeli, távoli rokonok, ismerősök, barátok és rajongók szeme láttára, a fél városon keresztül vinni egy koporsót, amiben szerettük fekszik. Miért kell egy temetésből száz-akárhány millió forintos rendezvényt (igen, rendezvényt) csinálni? Miért kell hirdetni, hogy a belépés ingyenes? Miért nem lehetett volna egy csendes temetés mondjuk a Farkasréti Temetőben, ahol az a szűk réteg jelent volna meg, akinek ténylegesen köze volt-van az elhunythoz? Nem, inkább legyen felhajtás, harsogjon erről a tévé, zárják le a fél várost, és kínozzanak ezzel jópár embert.

Félreértések elkerülése végett: ez a bejegyzése nem a nemzeti gyásznap, sem Puskás Ferenc ellen szól.

Igazából ingó és ingatlan értékekre soha nem voltam irigy. Valaki Porschével jár, van aki Ladával. Nekem csak huszonötezres telefonom van, másnak hetven-nyolcvanezres. Én PC-vel nyomulok, más meg Macival, ez van, ezt kell szeretni. Mindig elégedett vagyok azzal, ami van (persze az ember vágyik a jobbra, de az is egy másik dolog), és nem irigykedem, legföljebb poénból.

Tudásra viszont szeretek irigykedni – képletesen, persze. Itt van például NZM, akinek művei egyszerűen irigylendőek. Régebben sokszor próbálkoztam, hogy na most leülök, aztán olyat rajzolok, de soha nem lett belőle semmi. Egyszerűen nincsen érzékem hozzá, és ez például egy olyan dolog, ami – szerintem – nem tanulható. És ami pénzzel és tudással nem szerethető meg, arra talán egy picit lehet irigykedni.

Hali! 80as évekbe hogyan illik bele ez a rohadt nigger dolog?! nem vok rasszista de az ember színe akkor is a fehér! Most komolyan 80-as években egy ember volt néger, de ma már ő is fehét :) Szerintem vissza kéne térni a sápadtfehér színű tisztességes drogdealerhez!

Nagyon buta emberek vannak. Olvassátok el a közvetlenül e komment utánit is, megéri.

Négyéves kis szerkezet odavág, érzi mi az élet rendesen.

Ügyes MP3- és dalszöveg-kereső, mely ingyenes oldalak tartalmaiban turkál. (Ötből öt letöltés működött, bár néha elég szegényes a tartalom, tény.)

Oké, karácsony. Régebben mi is földíszítettük a házat. Kicsit elkalandozok: egyszer vettem százforintos boltban ilyen aranyszínű ablakspray-t. Ha százszor nem, akkor egyszer nem kérdeztem meg, hogy könnyen lemosható-e. A hölgy azt felelte, hogy persze, lehet hogy magától le fog jönni! De ugye gyorsan is szárad? Mert az fontos. Persze! Hazaértem, vágtam ki aranyos kis mintákat, hópelyheket meg ilyen dolgokat, elkezdtem fújni, hát csorgott le végig az ablakon, rá a párkányra míg végül a szőnyegen ér célba, de megszáradni nem esett neki jól. De legalább könnyen lemosható volt – három évig fönnmaradt.

Még nincs vége, olvasd tovább »

Akkor szórakozott-e vagyok, ha reggel fél hétkor, véletlen fölkelés után majd' szívinfarktust kapok, ijedten és kapkodva elkezdek öltözni, hogy ilyen későn még itthon vagyok, és még a kutyákat sem zártam be, nézem az órarendet, hogy bepakoltam-e, aztán leesik, hogy vasárnap van?

Rossz dolog ez, nem kívánom senkinek.

function loadStage($var,$tpl){
	$start = strpos($tpl,"<mb:$var>") + strlen("<mb:$var>");
	$end   = strpos($tpl,"</mb:$var>");
	return substr($tpl,$start,$end-$start);
}

Azt hiszem, ezzel picit könnyebb lesz egy pár dolog. (A sebesség már más kérdés, azzal még valamit csinálni kell, de azért 0,4 fölé ritkán megy.)

Tegnap egyébként megjelent a szezon első egere, ami azért szomorú, mert újabb kis rágcsálók vannak halálra ítélve. Szeretem én az állatokat, az egereket is, csak a házban azért nem kéne. A dolog úgy kezdődött, hogy a macska őrült búgással és kapirgálással bekérezkedett, és nagy álmos fejjel látom, hogy a cipők között valami szürke folt rohangál (én naiv, azt hittem csak hallucinálok, és egy olyan rajzfilmbe illő jelenettel megdörzsöltem szemeim). Már tettem le csapdát, ami olyanoknak, akik kedvelik az állatokat eléggé drasztikus látvány, de sajnos nem tudok mást tenni.

Köpjetek le, de én sajnálom azt a szerencsétlent (az már más kérdés, hogy mekkora károkat tudna okozni; például kirágja a vezetéket, aztán leshetek a nagy állatszeretetemmel).

Megvolt tegnap a Jericho premierje (vagy pilotja, ahogyan tetszik). Bár a sorozatosok jól leszólták, azt figyelembe véve, hogy a legelső rész, szerintem nem volt ez rossz, bár tény, hogy picit kevés volt az izgalom, de mondom: első rész, nem feltétlen várhatóak rögtön vérpezsdítően akciódús jelenetek tömkelegei. Kíváncsi vagyok a második epizódra.

Ellenben szeretném megjegyezni, hogy az Emilly Sullivant játszó Ashley Scott fabatkát sem ér, azon kívül hogy gyönyörű babaarcot tud vágni a csini kis üvegszemeivel meg rúzsos kis szájával.

Az a baj az ilyen általános mi újság, mizu, és mi a helyzet beköszönésekkel, hogy úgysenem válaszol rá senki komolyabban. Mert ugye a kérdező nem feltétlen gondolja komolyan, a válasz meg úgyis az lesz, hogy semmi különös, pedig biztosan van valami, ami nem különös, és lehetne róla mesélni, de ugye ez rohadtul nem érdekel senkit, tehát a folyamat itt alapból halott. Legalábbis én ezt szűrtem le, és tényleg: tízből kilencszer az a válasz, hogy semmi extra vagy hasonló.

Kodozni fogok most, jól.

A felhasználók a kis avatárokban található négyzeteikkel tudnak üzenni egymásnak.

Komolyan, ezért megérte bekapcsolni a tévét, és utána írni egy bejegyzést! Egyébként ez is aranyos:

Sanyi:
Az akumlátor alig bir egy oránál többet,a hozzá adot fülhalgató álati roszul szol.

Ügyes vagy, meg minden.

Kutyafuttában néhány dolgot leírnék. Az első, hogy ma voltam ajándékbeszerző körúton, sikerült talán pont a legjobb időzítéssel, mert túl későn, meg túl korán sem szabad menni, személyes tapasztalataim szerint. Már csak egy ajándékot kell beszereznem, erre még a héten sort kerítek. (Nem, nem untatok senkit azzal, hogy kinek mit, már csak azért sem, mert akik kapnak, abból egyvalaki tudja, a többieknek pedig meglepetés legyen.)

Apropó-apróság, de a retekklub bekaphatja. Egyetlen jó műsoruk van, a XXI. Század, hát ezt is mikor adják? Későeste, mikor már fogpiszkálóval kell kitámasztani a szemhéjamat, hogy ne ragadjon le.

Azt is szeretem, hogy nekem semmi dolgom, csak döglök itt, egész nap csak csetelgetek, nem kell eljárkálnom sehová elintézni ezt-azt, és ha valamit elfelejtenék, az bizonyára direkt teszem, és azért van, mert szarok mindenre.

Szar ember vagyok, na. De mindenesetre fáradt is, úgyhogy alszom egy nagyot pár órát.

Idejét sem tudom, hogy – az új rendszergazdának köszönhetően – mikor volt utoljára internet az iskolában, de ezt is megélhettem végre. Ma megtanultam a date() és egyéb izgalmas függvények használatát a csodás Microsoft Acces alkalmazás keretei között (majd lesz egy bejegyzés Bill Gates kutyájáról!). Mellesleg idegesítő, hogy az ekszeszben – nem meglepő módon – félrelökik a szabványokat, vagy nem is tudom, és pontosvesszőt kell használni. Az igazán muris az, hogy a 2003-ban már vesszővel működik, és ugye az előző verziókon készített cuccok alapból ugranak (vagy lehet konvertálgatni, puszi).

Izgi dolog az informatikaóra, ugyi?

Ez kérem Bill Gates kutyája, aki beszólt közelről. :D

A kukac (@) a PHP-ben egy speciális hibakezelő operátor, mely bizonyos parancsok előtt állva elfojtja az esetleges hibaüzeneteket. Példa a használatára:

@mysql_query("SELECT * FROM `nemletezo_tabla` LIMIT 0,10;");

Ezen lekérés esetén (ha a tábla valóban nem létezik, vagy egyéb hiba merülne föl) nem kapunk hibaüzenetet, és a kód futása nem áll meg. Vagy tudunk például ízlésesen hibát jelezni:

@mysql_query("SELECT * FROM `nemletezo_tabla` LIMIT 0,10;") or die("<span style=\"color: #ff0000;\"><strong>Hiba:</strong></span>".mysql_error());

PC-n és PS2-n egyaránt félórás nyomorgatás után a véleményem: fos. Ha kicsit jobban csinálták volna, akkor talán lehetne szar.

Még nincs vége, olvasd tovább »

Talán ha a farönk (melyet megemelni nem tudnál) mű-művelését nem csupasz kézzel, védőkesztyű nélkül csinálnád, lenne rá egy hangyányi esélyed, hogy nem lenne csupa seb (az amúgy gyönyörűen kinéző) kicsiny kezecskéd, s nem kellene többezer forintos kézkrémet venni. Amúgy meg a kecskefaggyú minden ilyenre jó.

Most őszintén, milyen szánalmas már chat.hu-n tizenéves kis lánykákat keresni, hogy megmutasd nekik a szép nagy fütykösödet, aztán lefröcskölöd a webkamerát, a csaj meg nem tudja, hogy most szűz maradt-e vagy sem, de talán még tetszeni sem tetszik neki.

Aki csetszeretkezik, az meleg-e?

Meg a magyar ezüst. Az milyen már, hogy egy- másfél éve még lehetett látni a tévében a Piros Arany reklámját, mostanában meg nem. A párizsis vagy a zsíros kenyér például unalmas nélküle. Pedig ez lazán hungarikum lehetne, ha már a förtelmes téliszalámikat gyártó Pick az; mármint, csak a rúd, az ilyen levegős-csomagolt egész jó, csak nem picit drága. Ha rúd téliszalámi, akkor csak és kizárólag Herz, meg tej és kenyér, ugye.

Suliban, ebédlőben, unottan toltuk a tálcánkat, én morogtam (most épp azért, mert valami tapló kiöntötte a sót a sótartóból, valószínűleg véletlenül persze) miközben kiszúrtam, hogy az előttem álló tanár tálcáján egy kis tiktakcukros doboz figyelget, benne valami piros porral. Pofátlanul megkérdeztem, hogy mi az, hát nem házi erős paprika volt benne? Mondta hogy üljünk a tanári asztalhoz, aztán megkínál. Finomabb volt a menzás leves, na.

Ez az a helyzet, amikor a hallgató katasztrófa sújtotta területté nyilvánítja saját magát.

Mára abbahagyom, de ez a videó nagyon kemény! De szvesss!

Pitbulltól kaptam.

Ma meg sztrájkolnak a tanárok, persze ziher, hogy nem ott, ahol én tanulok. Bár nem panaszkodom, a péntek így is király, 10.35-re már itthon vagyok.

Szereztem ingyenes Microsoft Visual Basic 2005 Espress Edition-t, de csak kettes szervizcsomaggal működik, azt meg nem fogom fölrakni, mert gyűlölöm (több okból is). Így viszont ugrott a dolog. A hatosat kéne megszerezni, de az még pízér' van. (Igazából, az a huszonkét amerikai dolcsi nem lenne probléma, sokkal inkább, hogy mire az oda eljut, már sokkal több, mint huszonkettő.)

Küldeném Gary Jules – Mad World című számát mindenkinek aki szereti, meg magamnak és a munkatársaimnak, hogy boldogabb legyen a munkával eltöltött idő, ott benn a gyárba'. Van juhtub videós változata is, ilyen és ilyen.

Gary Jules - Mad World
Ez egy mefiblog podcast (3:01), melyet letölthetsz vagy meghallgathatsz itt helyben, ha van Flash lejátszód.

Köpjetek le, nevezzetek hungaristának, vagy aminek akartok, de még így, majdnem százév (pontosabban 86) távlatából is, egyszerűen undorodom ettől a képtől, és attól, amit ezzel az országgal 1920-ban műveltek.

Érdekes dolog ez a Barátok Közt. Bevallom, régebben én is figyelgettem; esténként leültem, elbambultam magam elé, aztán fölálltam a doboz elől, és ment tovább az élet. Majd úgy nagyjából fél évvel ezelőtt abbahagytam. Nem tudom miért, ez csak úgy jött, mint amikor a kisgyerek eldobja a cumit. A héten valamikor – tényleg nem tudom, mikor – belenéztem, aztán rájöttem, hogy ebből egy kalap kaki lett. Jelenleg pont azok a dolgok hiányoznak belőle, amikért anno szerettem. Meg ez, hogy teletömték tizenéves hülyegyerekekkel, akik játszani nem tudnak, de a kamerák mögött olyan mértékben vannak elszállva maguktól, mint a kismadár kétdeci tömény után.

Bólyai János. Ez azért kicsit ciki, pláne egy televíziós híradóban, nem?

Kérdezték páran mostanában, hogy miért nem vagyok fönt soha MSN-en. Azért, mert mindig Skype-on vagyon fönt, mert ott tudok telefonálni, és. Szóval ha valaki – bár úgyse – akarna velem valamilyen formában beszélni, az mondjuk Skype-on biztosan megtalál, meg néha fölnézek MSN-re is.

Trükkös dolog ám ez a jumbó. Rendeljél tőlük ádventi cuccost a mobilodra, minden nap valami teljesen új dolgot küldenek! Bár nem vagyok matekzseni (ez ma ismét beigazolódott, hehe) de azért számoljunk. Egy SMS ára 480 forint, bruttó. Tehát, küldünk egy SMS-t, az 480 forint. Megjön az első ajándék, ismét 480. Eztán minden fogadott SMS 480 forintba kóstál. Namármost, nyolc nap van még 24-éig.

8×480=3 840

Tehát, hozzáadva az első két SMS árát, kétszáz forint híján ötezer forintért ádventeztünk a mobilunkkal. És, neked jumbód van vagy csengőhangod?

Ha a Májrkoszáft hiperszuper operácjós rendszerét bátorkodnánk használni, akkor ne feledkezzünk meg bizonyos szolgáltatások (pl. Windows Messenger, Error reporting stb.) azonnali kikapcsolásáról. Többek között azért se, mert annyi szemét ideiglenes fájlt hagynak maguk után, hogy egyszercsak elfogy a szabad hely. Where do you want to fuck today?

Isten kíméljen meg mindenkit az ActionScripttől, meg a Flashtől úgy általában. De azért ha valaki nagyon pro, elmagyarázhatná nekem, hogy a gyönyörű képemből mért csinál egy adag moslékot. Mint valami tömény tömörítéssel megáldott jépégé. De legalább már szól a zene, szerintem ez is nagy teljesítmény.

Aranyos kis flash-es logikai játék – a körülményekhez képest –, gyönyörű grafikával.

Ha kell, mondok megoldást is.

Biztosan bennem van a hiba, de ha kölcsönadnak valamit, akkor nem hiányosan, hónapok múltán, többszöri felszólítás ellenében méltóztatom (nagy kegyesen) visszaszolgáltatni az eredeti tulajdonosának. (És most nem egy CD-re vagy egy DVD-re, hanem egy műszaki cikkre gondolok.) Vagy ez így nincs rendjén?

Ezennel visszavonok minden csúnyát, amit a UPC-ről mondtam vagy írtam. Hétvégén jött egy levél, benne a tájékoztatóval: telefon- internet- és kábeltévé-szolgáltatás indul. Egy kisebb telefonos ügyintézés után kaptunk is időpontot: pénteken tíz és tizenhárom óra között érkeznek, beüzemelik, amit be kell, és már süvít is. Két évig akciós áron. Ingyen telefon, három megás, korlátlan net, kábeltévé, szevasztok!

De azért nem iszom előre a medve bőrére.

Lehet elfogult leszek, mivel kedvenc játékom a Call of Duty, a harmadik részére pedig nagyon kíváncsi voltam. A várakozás pedig egyértelműen megérte…

Még nincs vége, olvasd tovább »

Azt hiszem, a Flash soha nem lesz a kedvencem. Számomra teljesen kényelmetlen és logikátlan a kezelése, a C-ből ollózott ActionScript-nek csúfolt valamiről nem is beszélve. Hulla fáradt vagyok, szenvedtem vele két napot, de legalább működik. És az biztos, hogy legközelebb csak akkor nyúlok hozzá, ha ezen valamit nagyon-nagyon javítani kell vagy ha fizetnek, esetleg. Csapó.

Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy miért költenek idén olyan sokat az emberek karácsonyi ajándékokra. Valószínűleg nem azért, mert (mint ahogyan a tévében és rádióban fogalmaztak) az emberek nem érzik a közelgő megszorításokat, hanem azért, mert az emberek szeretnék megvenni azokat az ajándékokat, amiket még idén lehet. Mert könnyen előfordulhat, hogy jövőre a gázszámla, a tandíj és a bérlet kerül a fa alá, nem pedig az MP3-lejátszó, a mobiltelefon és a miegymás.

Mondtam én már korábban is: földalattit Salgótarjánba! Nem kell ide metró, valami egyszerű vas is megtenné. Sőt, nem vagyok én ilyen nagyravágyó, földfölötti is lehetne akár. A megmaradt 4-es és 6-os vilingerek például milyen jók lennének már. Ha ez megvalósulna, két perc alatt hazaérnék, nem lenne dugó, kevesebb busz kéne és még a környezetet is kímélnénk.

Persze, ezek hihetetlenül távoli, sőt, lehetetlen álmok. Ha létezne is ilyen valamikor, biztos, hogy nem Salgótarjánban, hanem Debrecenben vagy mondjuk Miskolcon.

Joseph Barbera
1911-2006

Kilencvenöt éves korában elhunyt Joseph Barbera, a Maci Laci, a Tom és Jerry, a Jetston és Flintstone család szülőatyja. Nyugodjék békében!

Megjelent kedvenc böngészőm, az Opera 9.1-es verziója. Kényelmesebb, gyorsabb, hibamentesebb – tehát a szokásos. És most már az adathalászat ellen is védelmet nyújt, a fejlesztők szerint egyedi módszerrel. Karaj többet is írt róla, olvassátok el!

Az Opera legújabb verziójának letöltése

Egy ilyen kütyüvel igazán megdobhatna a Jézuska. Azért mert sok zene fér rá, mert bővíthető, mert szép, mert sok cuccot adnak hozzá (hordtáska, nyakpánt, CD, kábel, füles, akkumulátor), mert okos, mert jó gyerek voltam, meg mert nem utolsó sorban haldoklik az MP3-lejátszóm (ezekkel a kínaiakkal mindig kifogom; a régi most harmadszorra van szervizben, az újnak pedig hol működnek az – egyébként logikátlan – gombjai, hol nem, ráadásul olyan lassú, hogy előveszem a zsebemből, öt gombnyomással eljutok a mappákig, visszateszem a zsebembe, és két perc múlva látom a mappákat, ha előveszem), és egy ilyen kielégítené minden kütyüvágyamat az idénre.

De nem fog megdobni, legföljebb kenyérrel. Ez van.

Vásároltam fél kilogrammnyi teszkós nyalókát, az azonos nevű áruházban. Finom. Egyebet nem tudok elmondani, kérem kapcsolja ki a sípszó után hagyjon üzenetet!

Az a baj ezzel a mocsok PC-vel, hogy fogja magát, aztán egyik napról a másikra meghal! Nem tudod miért, nem látsz mögé, de ettől függetlenül bedöglik. Nem feltétlenül teljesen, csak valami apróság nem működik, aminek a hiányát persze csak akkor érzi az ember, amikor nincsen. Mint az autóban a hangcucc: csak akkor értékeli igazán az ember, mikor már ellopták.

És az ember fél délutánja rámegy, hogy megtalálja mi okozta a hibát, esetleg a másik fél meg arra, hogy orvosolja. Néha átkozom a napot, mikor beültem a doboz elé.

Nekem sincsen valami gyönyörű kiejtésem angolból, de aki olyan dolgokra képes, mint a kiscsaj a Cool csatornán, az egyéb aljasságokra is.

És a mai naptól hivatalosan is megkezdődik (az elég satnya, pontosan tizenkét napos) téli szünet.

Life is Life! Nana-na-na-na! Valamelyik reggel erre az Opus számra keltem, és a biztos ismerős bennmaradt a fülemben hatást keltette. Mert élettel teli, mert pörgős és mert szeretném bemutatni a mefiblog legújabb okosságát, az MBP3 névre keresztelt MP3-leájtszót (bár elvileg WMA-t is visz). Biztosan tele van hibával, de nem tud meghatni (egyelőre egy hibát konstatáltam: az ékezetes karakterekkel meggyűlik a baja, de nem esik jól írni egy urlDecode(); függvényt, ami ezt orvosolná, majd). Egy biztos: soha többet nem fogok Flashben dolgozni, mert undorító. Az ActionScript még elmegy, ha megszokja az ember (plusz pont, hogy korrekt onlájn doksija van), de a grafikus interfész egyszerűen irritál.

Opus - Life is life
Ez egy mefiblog podcast (4:04), melyet letölthetsz vagy meghallgathatsz itt helyben, ha van Flash lejátszód.

Tekintsünk el a számtalan helyesírási és HTML hibától, valamint az oldal undorító kinézetétől. De amikor valaki egy értelmes mondatot nem tud leírni, tíz hozzászóló véleményéből kettőt enged be, azokat is jól leszólja, az olvasóinak beszól, de azért a Google hirdetések ott figyelgetnek, olyankor azért félig kinyílik a bicska a zsebemben – a rendkívül erős rugószár ellenére is. Komolyan, az ilyenektől sajnálom a levegőt meg a sávszélességet. Nem interneten lenne a helye, hanem a föld alatt, jó mélyen.

Na, bekötötték. Teljesen korrektek voltak, a megbeszélt időben megjelentek. Szerintem a két szerelő majdnem idegbajt kapott, mikor közöltük velük, hogy most akkor mit és hogyan, de azért sikerült.

Mókás egyébként: Amerikában döntik el, hogy a Salgótarjáni régióban mennyibe kerüljön az internet, és hogy milyen csatornákat akarnak nézni az emberek. Ennyit a demokráciáról. Ez a UPC-s telefon pedig nagyon nagy: egyszerű VoIP modemmel oldják meg. (Európában mellesleg az internethez ingyen adják, mivel ez interneten keresztül működik.) A három megás net meg csak úgy süvít.

Ezzel az egésszel az a gond, hogy – nekem – nem azt jelenti, amit jelentett mondjuk öt vagy hat éve. Ma az egész egy marketingfogás. Az volt persze már korábban is, de most már azok a szép dolgok sincsenek benne, amikért régen kedveltem. És így sokszor elgondolkodom, hogy van-e értelme. Van-e értelme megvenni a fát, amit földíszít az ember, aztán egy hónap múlva megy a szemétbe. Van-e értelme vacsorázni, mikor az ember minden nap vacsorázhat. És a többi.

A szilveszterrel ugyanez a helyzet. Mitől más az, hogy véget ért 365 nap? Jön másik ugyanolyan 365, ahol megint lesz egy születésnap, megint lesznek halálozások és születések, megint lesz karácsony, aztán megint eltelik az év, és ugyanott vagyunk.

[20:37:15] Mefi: szevasz
[20:37:16] Encarta: Jó, hogy látlak!
[20:37:18] Mefi: hogy vagy?
[20:37:18] Encarta: Köszönöm jól vagyok!
[20:37:21] Mefi: és anyád?
[20:37:23] Encarta: Let's try looking in Encarta!

Ez tényleg. Pár hete fecskét láttam, múlt héten verebet, ma meg egy legyet kellett kivégeznem. Helló, hát karácsony van, nektek ilyenkor már valahol teljesen máshol kellene lennetek, nem gondoljátok?

A Viasaton meg éppen ilyen nagyon-nagyon-nagyon dagadt nők (de ilyen több száz kilósak) beszélgetnek, hogy nekik milyen jó a szex. És az egyik pillanatban a nő még beszél, a másikban meg előveszi a bal mellét, ami akkora, mint hat görögdinnye, és jól megrázza, hogy ő nem szégyenlős, a barátnője meg magyarázza, hogy mennyire szereti a selymes bőrét. Jaj.

Ennek a Firefoxnak egyébként mániája, hogy minden szót aláhúz, hogy külön kéne írni? (Például: ki végeznem, meg rázza, alá húz stb.)

A múltkor volt ez a film a Viasat 3-on, gondoltam megnézem. Nos, Gérard Depardieu jó színész – annak ellenére, hogy a franciákat nem szeretjük –, és ebben a filmjében (is) jól alakított. A film természetesen Amerika meghódításáról szól, és a középpontban Kolumbusz Kristóf áll; az ő szemszögéből kerül bemutatásra a történet.

Értékelés: 4 pont

Hozzám is eljutott a Prison Break (magyar csúfolása: A szökés) című nagyszerű sorozat. Kellemesen csalódtam: így az első rész után mindenképpen azt kell mondanom, hogy megéri beszerezni a többi epizódot, bár azt hallottam, hogy a második évad vége felé eléggé elnyújtott, és ebben lehet valami, mert a történet alapjáraton olyan, hogy nem sokáig lehet(ne) húzni. Eredeti nyelven, magyar felirattal néztem (hát izé, vannak közben olyan szövegek, amiket ha megölnének se értenék, felirat nélkül), cserébe reklámok nélkül, tökéletes kép- és hangminőséggel.

Jó lenne megszerezni a Jerichót is, mivel AXN hiányában elég nehézkesen tudom nézni, így is lemaradtam a második részéről.

Értékelés: 5 pont

… akkor elszaladnék az első megközértig, és meglepném magam egy megleptoppal és megpróval, jól. Tulajdonképpen a fél napom azzal ment el, hogy rendbe kapjam az asztali gépem (és ebben szó szerint minden játszott), de semmi nem segített, csak az újratelepítés. Most meg úgy néz ki, hogy tolom az egeret, és szaggat a kurzor, hát nagyon jó. Persze, ezt egy alaplap- és videokártya-meghajtó talán orvosolja majd. Ha pedig nem, akkor eladom az összes gépet, és veszek egy macit, de tényleg.

Az amúgy beteges-e, hogy a BIOS-ban kerestem az egérkurzort?

Nemrég elkészült az első két bejgli (nekünk minden évben szétesik, a rengeteg töltelék és cukor végett; emiatt egyébként csak anyu szomorkodik, engem nem zavar, bár ahogy látom mást se), és amint megéreztem az illatát, megszállt egy kis karácsonyi hangulat. Nem sok, de megadta az alaphangot.

És komolyan: ha még egyszer meglátom leírva azt, hogy yó vagy hogy beigli, akkor falnak megyek.

Itt a szenteste napja, nemsokára fát díszítünk, most épp megy a takarítás – sok műhó semmiért. Tényleg, idén nem vettem ilyen műhavat, amit a karácsonyfára lehet fújni, sebaj. Föltennék viszont egy kérdést: nálatok mi a karácsonyi menü? És minden évben ugyanaz-e? Nálunk – már évek óta –: halászlé, töltött kacsa hagymás krumplival és párolt lilakáposztával, töltött káposzta, bejgli.

Nagyon halkan megjegyezném, hogy a zenegépnél, a zene beküldése link alatt látható egy új link – ha eddig nem tűnt vón' föl –, amire ha valami eltévedt ember rákattint, akkor tudja hallgatni azt, amit én. Legföljebb csak öt, mert a sávszélesség véges, ugye. Lehet írok majd valami szkriptet, ami csak akkor jeleníti meg a linket, ha épp adás van, és még azt is kiírja, hogy mi szól.

Kellemes, békében, szeretetben és ajándékokban gazdag karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!

Az oké, hogy a Gears of War miatt érdemes XBOX 360-at vásárolni. De most már tényleg meggyőződtem róla, hogy egyszer muszáj lesz egy nextgenes csodát beújítani. 2007. október 16-a. Az újjászületés napja!

Műfaját tekintve elvileg ez egy horrorfilm, de maradjunk inkább a thrillernél, pláne, ha a Fűrészre azt mondták, hogy thriller. A sztori kicsit sablonos: 1974-ben egy csávó lemészárolja az egész családját, majd azzal védekezik, hogy hát őt a hangok biztatták. Sok évvel később aztán egy tök cuki család költözik oda (ahol mit ad Isten történt már tragédia: az apuka meghalt, a gyerekek meg nem igazán szeretik az új apucit, aki persze nem is apuci), mondván egy ilyen ház jócskán megéri a pénzét. A történelem pedig megismétli önmagát: a jóembert megszállja az ördög. Az ő szenvedését kísérhetjük figyelemmel. Persze a vége hepiend. Mondhatom nagyszerű, de tényleg.

Nem mondom, hogy rossz volt, mert el nem kapcsoltam, de azért azt sem mondanám, hogy a kedvenc filmem lesz.

Értékelés: 3 pont

Végy egy írót, aki alapjáraton nem is író, sőt, megkockáztatom írni sem profi szinten tud, de azért van egy stílusa, ami miatt elolvasod, amit ír és meghallgatod, amit mond (vagy pont nem). Végy hozzá még egy áruházat, ahol alapjáraton olyan dolgok történhetnek meg, amiknek csak a fantáziád szabhat határt. Ha ezeket egy kicsit is el tudod képzelni, akkor olvasd el ezt a könyvet.

Még nincs vége, olvasd tovább »

Nesze neked, célkonzol!

Megjegyzés magamnak: ha esetleg SMS-web szolgáltatásra szeretnék előfizetni, és az a beteg elgondolásom támadna, hogy a Dataride.hu bármelyik oldalánál tegyem ezt, akkor letépem mind a tíz ujjamról a körmöt, megrágom, és az így kapott terméket kontaktlencsének használom.

Amúgy semmi, csak lehúztak nyolcszáz pénzzel. (És nem kell jönni, hogy vesszen az SMS-web, mert igenis jó az, csak nem ilyen buzi szolgáltatóknál.

Ajánlanám kedves figyelmetekbe Evanescence – Further away című számát. Vagy ha ez nem tetszene, hallgassatok Enyát Shamaltnál.

Evanescence - Further away
Ez egy mefiblog podcast (3:53), melyet letölthetsz vagy meghallgathatsz itt helyben, ha van Flash lejátszód.

A podkeszteket pedig ezentúl új szerverről szedjük.

A múltkor azt hittem, hogy az összes itthon található Agatha Christie könyvet elolvastam, de a végén a kezembe akadt még két példány. A Holttest a könyvtárszobában egy szokásos Agatha Christie féle Miss Marple regény; vannak benne rendőrök, fiatal és vén lánykák, gonoszak, jók és persze a bájos, ám ugyanakkor ravasz és okos Miss Marple, aki szerény falusi emlékei alapján old meg különös eseteket.

A végén ismét nagy a csattanó: végig másra gondol az ember olvasás közben, és a könyv utolsó lapjainál úgy gondolja, hogy tényleg ő lesz az – aztán lapoz, és minden elmélet darabjaira hull, mint a gondosan felépített kártyavár.

Értékelés: 5 pont

Azt hiszem, filmen rég röhögtem ennyit. Tipikus amerikai vígjáték, mely megkockáztatom, hogy Robin Williams fergeteges alkotása – aminél talán csak Mikó István alkotása a fergetegesebb – nélkül fabatkát sem érne. Egyszer muszáj megnézni, kétórányi garantált nevetés. (A magyar cím egyébként bámulatos humorérzékről tanúskodik, ugyanis az eredeti cím RV (azaz recreational vehicle).)

Értékelés: 4 pont

Tűrhető akciófilm, néha jó poénokkal és a szokásos akcióeffektekkel. Az elejét nagyon elhúzták, a végét meg összecsapták. Bruce Willisnek pedig nem áll jól a bajusz, ezt el kell ismerni.

Értékelés: 3 pont

Mások a filmről

• Haszprus

Elképesztően groteszk, zenés jelenetekkel és csodás grafikával tarkított animációs film. Szerintem abszolút nyertes, olyan film, amit egyszer minimum illik megnézni.

Értékelés: 5 pont

Mások a filmről

• Shamalt
• kukac7
• smv

Két dolog. Az egyik, hogy rájöttem miért nem volt idén karácsonyi hangulatom. Hát hiányzott a kamionos reklám, ami nálam mindig azt jelentette, hogy kezdődik a szezon. Mindegy.

A másik meg a hírességek karácsonya. Most őszintén, tedd a szívedre a kezed, és osszad már meg velem a véleményedet, hogy érdekel-e, hol töltötte a karácsonyt teszem azt Brad Pit és Angelina Jolie. Vagy például mit ajándékozott Sóbert Norbert a kedvesének és gyermekeinek. Hát engem rohadtul nem, pláne nem a hatórási hírekben. Bennem van a hiba, 1×01.

Az ilyennel (is) tudnék mit kezdeni, azt hiszem.

Tegnap nem tudtam aludni, így néztem valami filmet az m1-en. Nem tudom sajnos mi volt a címe, de ez nem is olyan lényeges, inkább a tartalma. Sőt, a tartalma sem annyira, inkább a kor és a helyszín. Harmincas-negyvenes évek Amerikája, amiért személy szerint rajongok. Nem kell félreérteni: a mai Amerikáért (és amerikaiakért) nem vagyok túlzottan oda, de a régi Amerika szerintem klassz világ lehetett (legalábbis az alapján, ahogyan a filmek és könyvek azt visszaadják). Ez a film is tetszett; a város, az autók, az emberek stb.

Azt hiszem, bevezetek valamilyen komolyabb spamszűrést. Félreértés ne essék: mióta a dupla védelmi rendszer üzemel, azóta egy árva spamkomment nem érkezik. Cserébe jönnek idióták, és leírják az idióta hozzászólásukat. Az egyiknek iWiW- vagy statgép-meghívó kéne, a másiknak vetkőzős lány MSN-címe, a harmadik az oldalát ajánlgatja, mert hogy milyen erőszakos ez a világ, a negyedik torrenteket kér – hát mi van itt emberek, nem tudunk olvasni? Ez egy blog, nem valami alvilági lebuj. :P

Példáu lehetne olyan kérdést betenni hozzászólás előtt, hogy mettől meddig tartott az első világháború. Aztán persze, ha megadnád, akkor szépen eltárolódna, és többet nem kéne vele bajlódni.

Hm, megújult a myVIP kinézete. Tudom, ősrégi dolog, de ettől függetlenül. Színek tekintetében mindenképpen jobb (az a zöld-fekete kombó nekem nagyon nem gyere be), talán megkockáztatom elrendezés tekintetében is jó vagy legalább jobb. Na de ezek a gombok! Meg azok az igazítások egy-két helyen. Hol ki- hol belóg a szöveg vagy például egy ilyen egészen sötét pezsgőkrém színre feketével írnak. Mindenesetre, megtartották az előző kinézetet választhatónak. Ez egy jó lépés volt, azt hiszem.

Kicsit beteg, nagyon sötét, helyenként tűrhető poénokkal turbózott film, egyszer nézhető, de semmi extra.

Értékelés: 3 pont

Ha nem szeretnétek kétórányi unalomtól való szenvedést, akkor ne nézzétek meg. Komolyan, ebben a filmben semmi ijesztő, semmi elgondolkodtató, semmi látványos, egyszerűen semmi. Még talán egy könnycseppet is elmorozsoltam a szememben, mikor (végre) vége lett. Két óra kínszenvedés, játszottam volna inkább smv-vel, jobban jártam volna.

Értékelés: 1 pont (Katasztrofális)

Bizonyára senkit nem érdekel, de leesett az első hó. Mármint az első igazi, megmaradós-ropogós hó, amit reggel már lapátolni és söpörni kellett, hogy ne akadályozzon a közlekedésben. Gondoltam szólok.

Ma kaptam egy magyar ímélszpemet, és gondoltam jól elküldöm a francba a küldőt, meg rázom az öklöme a frímélnél is, hogy hát cselekedjenek mikor megláttam, hogy ez a szpem egy nagyon jó oldalt ajánlott. Ez volt a szerencséje, máskülönben ment volna a levesbe.

Sármos, elegáns, női szíveket megdobogtató férfiú, izmos test, vagány autó megspékelve mindenféle extrákkal, kütyük tömkelege, és vodkamartini, felrázva, nem keverve. Na ezek azok a dolgok, amiket el lehet felejteni, ha a Casino Royale-t megnézed.

Szpojler! — A bejegyzés folytatásában lehull a lepel!

Még nincs vége, olvasd tovább »

PPSh-41 dobtárral

A PPSh-41 szovjet géppisztoly, a világon talán az egyik leghíresebb, de mindenképpen az első gépfegyverek egyike. 1941-ben tervezte egy bizonyos Georgii Shpagin – a neve innen is ered: Pisztolet Pulemjot Shpagin -, a második világháború egyik legtöbbet gyártott fegyver (a legkedveltebb pedig az amerikaiak M1A1-es karabélya, de erről majd később). Magyarországon – többek között – az 1956-os forradalom során használták, és néhány évig gyártották is. Elődje, a PPD-40 előállítása rendkívül költséges, üzemeltetése és felépítése (ezáltal javítása is) túl komplikált volt, ezen problémák megoldásaként született a PPSh-41, melynek előállítása olcsóbb, ám hatékonysága és javíthatósága nagyobb volt, és nem utolsó sorban a katonák is elégedettek voltak vele.

Még nincs vége, olvasd tovább »

Tegnap kettő darab csalódás is ért. A dolog úgy kezdődött, hogy benéztünk poénból egy nagyobb műszaki áruházba, hátha van kitéve Maci. Volt is, de valami piszlicsáré kis 13,valahány colos kijelzővel megáldott semmi. Komolyan, két tenyérben elférne. Cserébe könnyű, meg minden. Nade, nem baj, gondoltam, nézzük meg még közelebbről ezt a mekosikszet. Meg is néztem volna, nyomok egy szpészt, hát nem Windows XP fut? Macin?! Botrány.

Kicsit magamhoz tértem, aztán ballagtunk tovább, mikor észrevettük az XBOX-360-as csodát. Éppen a NFS: Carbon szaladt rajta. Ez sokkal nagyobb csalódás volt. Kezdjük ott, hogy elmaradt az a nextgen beköszön feeling, ami csak azért zavaró, mert amennyit reklámozzák (mind a konzolt, mind a kérdéses játékot), nem ezt vártam. Aztán itt van rögtön a grafika: oké, tükröződések ütnek, ezt el kell hogy ismerjem, de semmi, mondom SEMMI élsimítás. És az milyen már?! PS2-nek sincs valami überállat grafikája, de azért az élsimításra mindig büszkén néztem. Itt meg semmi. Ráadásul egyszer-kétszer be is szaggatott a játék, ami meg pláne zavaró, bár eléggé lelakott egy gép volt kitéve.

Aztán amin végképp felháborodtam, az ismét az emberi butaság. Nézegessünk fényképezőgépeket, gondoltam. Ott volt az új Canon EOS 400D, gondoltam lövök vele egyet. Lőttem volna, ha nem lett volna az elem lemerülve. És végig az összes gépben. Miért? Mert bekapcsolva hagyták, azért. Meg aztán, szétnyomkodva, tönkrevágva, megkarcolgatva meg minden. Hihetetlen; ha befejeztem valaminek a használatát, alap, hogy kikapcsolom. Nekem ezt ötévesen beleverték a fejembe, nem tudom, hogy másnak miért jelent problémát. Akit meg komolyan érdekelne, nem tudja kipróbálni emiatt.

69 éves korában, Bagdadban háborús bűnökért kivégezték Szaddám Huszeint. Bush szerint ez egy fontos mérföldkő Irak történetében.

A Mosin Nagant – akárcsak a PPSh-41 – orosz puska. Könnyű tömege, viszonylag gyors működtethetősége és figyelemre méltó lőtávolsága tette kiváló szolgálati fegyverré. Neve Szergej Mosin kapitány (szegény oroszoknak olyan nevük van, hogy öröm leírni is) és Léon Nagant készítőinek névösszetételéből ered. Érdekesség, hogy Émile és Léon Nagant testvérek voltak, és az 1800-as években nyitották meg cégüket Belgiumban, majd Mosinnal közösen 1891-ben jelent meg a Mosin Nagant első változata. (Később Nagant autógyártással foglalkozott.)

Még nincs vége, olvasd tovább »

Mit érdemel az olyan – a mellesleg magát magyarnak valló román, aki ugyan tíz éve itt él, mégsem beszéli normálisan a nyelvet – ember, aki elutazik egy hónapra, és a kutyájának egy kis zacskónyi száraz kenyeret hagy itthon, vízzel, mondván a szomszédnak, hogy annyit adj neki, meg ne haljon. Mit érdemel az, aki lánchoz kötve tartja a kutyáját, de a vizet úgy teszi le annak, hogy a lánc által leírt körön kívül esik, ergo nem éri el, akárhogyan szenved. Mit érdemel ő ez? Feljelentést. Állatvédő szervnél, rendőrségnél; nem tudom, de fel fogom jelenteni. Mert azért mindennek van határa.

[HUN] GyilokMokus 80.99.246.204:28960

Tessék jönni kodozni. Call of Duty Multiplayer, 1.5, ha van Xfire, akkor idekatt.

Mindenki kérdezte, hogy hová megyek bulizni. Hát megmondom hová: sehová. Maradok itthon, megnézek néhány filmet, esetleg ha lesz valami értelmes kabaré, akkor megnézem vagy -hallgatom, éjfélkor esetleg koccintunk a családban, azt csá.

Semmivel nem másabb ez a nap, mint amikor elmegyek bulizni, es hajnalig nem jövök haza, csak elvileg most hivatalosan lehet berúgni, mint a kacsa. Ha én meg amúgy sem rúgok be, akkor teljesen fölösleges. Igen, utálom a szilvesztert, lehet engem is utálni.

A szilveszternél jobban csak a peterdázást gyűlölöm. Három kutyánk van, kettő a kertben. Minden évben reszketve menekülnek a házba, a sok idióta petárda miatt. A szomszédok kutyái szintén, csak mellesleg a mi házunkba. Nem is azzal van a gond, hogy idejön tíz kutya, hanem azzal, hogy például tavalyelőtt egy Maci nevezetű óriási kutyát eltalált egy petárda, és megsérült a lába. Nem értem mi a jó abban, hogy durran egyet, aztán örül a fejének.

Akkor már inkább egy komolyabb pirotechnikai akármi, mondjuk tűzijáték, ami még szép is.

Néha elgondolkodom, hogy néhány olvasó frankón csak bizonyos szavakat, vagy mondatrészeket értelmez egy bejegyzésből, aztán megy is kommentelni egy jó kis anyázást. Mert az jó. Tessék elolvasni végig a bejegyzést, kicsit ízlelgetni, aztán kommentálni az anyázást.

Meg leszokhatnánk erről a divat-nemdivat témáról, mert ennyi erővel bármit lehet divatnak nevezni. X zenekar y zenéje divatzene, hallgatod, buzi vagy. (Vagy esetleg tetszik, de az más.) Divatos a pulcsid buzi vagy. (Vagy estleg jól néz ki rajtad, de az más.) Divatos dologról mertél írni? Buzi vagy. (Vagy esetleg érdekel a téma, de az más.) Divatosnak nevezed azt ami nem is divat? Buzi vagy? (Jah nem, csak ez természetes.)

Hopp, káromkodtam. Ez is divatos, bocs.

Akinek meg nem inge…

Úgy döntöttem, hogy idén – hacsak valami közbe nem jön – ez lesz az utolsó bejegyzés. Ergo szeretnék mindenkinek sikerekben, csajokban és pasikban, pénzben, piában, kajában, munkában, előléptetésben, sikeres érettségi-, járművezetési- és nyelvvizsgában, bulikban, kockulásban, játékban, sportolásban, szerelemben, boldogságban, barátságban meg minden jóban gazdag 2007-es évet!